Kecskemét ifjúsági és kulturális életeben már évtizedek óta tapasztalható egy vákum hatás. Sajnos nem abban az értelemben, hogy városunkba vonzaná a fiatalokat, épp ellenkezőleg a homályos kodályos-szecessziós tengelyen túlmutató, újító, unikális, alulról szerveződő kezdeményezések koncepcióit a városházi fiókok rendre elnyelik. Utoljára talán a 80-as években volt igazán aktív kulturális, ifjúsági élet a városban, azóta pedig csak ideig-óráig bukkannak fel olyan kezdeményezések, mint amilyen a VÁKUM Egyesület is volt a kétezres évek elején. A kecskeméti Városi Kulturális Mozgalom (VÁKUM) néven futó egyesületet egy nagyobb baráti társaság hívta életre 2006-ban azért, hogy megteremtsék a saját igényeinknek megfelelő kulturált közösségi szórakozás lehetőségét. Mottójuk az volt, hogy ha nincs olyan hely, ahova baráti társasággal jó szívvel elmennénk, akkor majd ők gondoskodnak róla.
Közel 10 éves fennállásuk alatt művészeti kiállításokkal, performance-okkal és mikro-fesztiválokkal színesítették a kecskeméti kulturális palettát. Város-rehabilitációs tevékenységüket dicséri, hogy három elhagyatott teret is közösségi élettel töltöttek meg hosszabb-rövidebb időre. A művészeti attrakciók mellett sportnapot szerveztek minden évben, kosár- és focicsapattal versenyeztek a város amatőr bajnokságaiban, és a vákumosok által létrehozott és működtetett kesport.hu sportportál rövid idő alatt a város mértékadó fórumává vált. A vakum.hu címen elérhető, Goldenblog helyezett közösségi weblapjukon, a Kecskeméti Televízióban (KTV) vetített Csoki nevű magazinukban, valamint a KecsUP címmel indított, háromezer példányban megjelenő ifjúsági magazinjukban a helyi fiatalok megtalálhatták az egyesület aktualitásait, szervezéseit, vagy városi portyázásait és a város kínálta lehetőségeket egyaránt.
A VÁKUM egyik fő szellemi terméke a saját honlap volt, amely változó létszámú szerkesztőbrigád mellett, naponta frissített, saját gyártású tartalommal szólt a Kecskeméten és környékén élő 14-35 éves fiatalokhoz. Felhívta a figyelmet a közelgő, bárki számára megtekinthető kiállításokra, környezetvédelmi programokra, komoly- és könnyűzenei koncertekre, irodalmi estekre, tudományos-, színházi-, film- és könyvbemutatókra, művészeti találkozókra, workshopokra, a célkorosztályt érintő oktatási, gazdasági, társadalmi, kulturális vagy földrajzi változásokra, pályázati- és versenylehetőségekre, cserediákprogramokra és ösztöndíjakra. Ezeket az eseményeket dokumentálták (fotós, videós vagy éppen szöveges formában) a weboldalon. A honlappal egy időben elindult a Kecskeméti Televízión elindult a Csoki Magazin, amely a fiatalokat vette célkeresztjébe. Ez egy úgynevezett vásárolt, külső készítésű műsor, azaz nem a televízió berkein belül írták, vágták és az operatőrt sem házon belülről jött, így szélesebb nézői réteget ért el, valamint a fiatalokat leginkább érdeklő kibertérbe is csendesen belopta magát.
A VÁKUM által szervezett médiaképzés sikeres hallgatóinak közreműködésével egy helyi ifjúsági magazint hoztak létre KecsUP néven, amely tematikájában olyan közösségi, kulturális, társadalmi, érdekvédelmi eseményekről, rendezvényekről, témákról, személyekről tudósított, amelyek és akik abszolút érdeklődésre tartottak számot a célkorosztály körében. Az új médiafelület alapjául a korábbi, 1990-es években működő, a Kecskeméti Ifjúsági Otthon kiadásában megjelenő Kecsup Magazin szolgált. A három számot megélt kiadvány névutódjaként elsődleges célként jelent meg – kortárs résztvevők bevonásával - kiszélesíteni a kecskeméti helyi civil ifjúsági nyilvánosságot, hogy a fiatalok felismerjék és képviseljék saját érdekeiket a városban és a nyilvánosság adta lehetőségekkel élve érvényesítsék is azokat. E projekt részeként 2010 márciusában a VÁKUM Egyesület, a Kecskeméti Főiskola online kiadványának (titeknek.hu) szerkesztői, a médiaképzés résztvevői, valamint középiskolás diákok együttműködésében megjelentették az első KecsUP Magazint.
A Kecskeméten működő főpályázó Twist Olivér Gyermek- és Ifjúságvédelmi Egyesület mellett a VÁKUM Egyesület is szerepet vállalt a kecskeméti MALOM bevásárló központban létrehozott Társalgó működtetésében, ahol iskola utáni, szervezett, változatos programokat kínáltak a „csellengő” 12-17 éves korosztály számára. A Társalgó-térben csoportos, strukturált foglalkozás folyt, vagy más kötetlen program, beszélgetésekre hívtak élsportolókat (foci, amerikai foci), break-táncosokat, az Akrobat táncstúdiót, dzsúdózókat, pilótát, gokart- vagy motorversenyzőt, testépítőt, graffitist, szóval különleges, a fiatalok számára érdekes foglalkozást űző vagy hobbival rendelkező embereket, hogy ezzel a programelemmel mintát, példaképeket állítsanak a fiatalok elé. A VÁKUM Egyesület a Kecskeméti Ifjúsági Kerekasztal tagjaként részleteiben is foglalkozott a képviselni kívánt célcsoport problémáival, lehetőségeivel, céljaival, szükségleteivel.
A 2009-10-es pályázati évben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által kiírt, az Európai Unió támogatásával és az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával megvalósult pályázaton nyert 37.135.500 forintból létrejött a Kecskeméti Ifjúsági Otthon Zöld Ernyő - kecskemétiek az élhetőbb környezetért- projektje, melynek a VÁKUM Egyesület is aktív partnere volt.
Ennek keretében Shoppingolás, mint életforma címmel tematikus előadásokat tartottak a helyi általános iskolák felső tagozatosai számára. A projekt során megvalósuló rendezvényeken, színes programokon, felhívó, tájékoztató, cselekvésre ösztönző kampányokon több, mint 14 ezer érdeklődő vett részt.
A szabadtéri mozgás népszerűsítésével a VÁKUM célja egyfajta szemléletformálás volt annak érdekében, hogy a város ifjúságának minél több tagja kapjon kedvet a szabadidő aktív és közösségi eltöltésére. 2007 szeptember elsején tartották az első Sportnapot, mintegy nyárzáró rendezvényként, 2008-ban pedig június 28-án nyílt lehetőség a sportolásra, a kikapcsolódásra, na és persze a bulizásra a hunyadivárosi Flash strandon. Kispályás foci, streetball, strandröplabda, csocsó és asztalitenisz és országos kő-papír-olló bajnokság - ezekre a sportágakra lehetett nevezni. A Városi Ifjúsági Sportnap-SportFlash koncepciója a mozgás és a szórakozás összefonódását valósította meg szabadtéri sporttevékenységek fesztiválszerű bemutatásával.
A SportFlash koncepciója a mozgás és a szórakozás összefonódását valósította meg.
Akkoriban Kecskeméten a kultúratámogatásra szakosodott városi szervezetek több mint fele jellemzően egyetlen művelődési intézmény, művészeti csoport vagy tevékenységi kör fejlesztésére, fenntartására, működőképességének biztosítására jött létre. Ellenben a VÁKUM egyesülettel, amely intézményfüggetlen voltának köszönhetően számos önálló lábakon álló kulturális kezdeményezést hozott létre.
A VÁKUM, a Kulturanova & A3.format group és egyéb szerb, horvát, román és szlovén kulturális egyesületek összefogásával létrejött közös projektet, az A.3format - Do It Yorself nemzetközi workshopot, Újvidéken (Szerbia) 2011. január 14-16 között rendezte meg. Az A3.format nemzetközileg is elismert 2005-óta létező, újvidéki székhelyű online és offline folyóirat, amely fiatal, tehetséges művészek munkáinak közzétételével feszeget olyan problémákat, mint például a városi erőszak, vagy akár a low-budget művészet. Az aktuális workshop ötletét Filip Gruber Bojovic (A3.format), Vastag Róbert (Format:C lub) és Lakatos Ábel (VÁKUM) dolgozta ki a Szabadkán megrendezett 2010-es Pannonia Ifjúsági Konferencián. Nem titkolt szándék volt egy kortárs közép-európai művészeti közösség létrehozása, hagyományteremtés és, hogy ezzel a nagy lehetőséggel lendíthessenek egyet a fiatal művészek nemzetközi karrierjén.
Szinte a photowalking – az első magyarországi – felbukkanással egy időben a VÁKUM Egyesület és a Budai Rajziskola fotósai közös erővel szerveztek egy ilyen nagyszabású eseményt, amelynek lényege, hogy egyszerre sok fotós indul neki a városnak, hogy egy megadott tematika szerint elkészítse képeit és a résztvevők az elkészült alkotásokat megosztják egymással, illetve a közönséggel, majd egy későbbi feldolgozási folyamat során videókat és montázsokat állítanak össze a sikeresnek ítélt képekből.
A fotóséta hagyományát a VÁKUM teremtette meg Kecskeméten
A Század arcai sorozatban olyan hírneves magyar értelmiségieket hívtak meg egy beszélgetésre, akik gondolkodói, illetve művészi tevékenységükkel komoly nyomot hagytak a XX. század magyar kulturális közegében. 2007 július végén Fejtő Ferencet látták vendégül, december nyolcadikán pedig Jancsó Miklós tett eleget meghívásuknak. Karátson Gábort, írót, festőt is személyesen hallgathatták azok, akik ellátogattak a kultikus 10perc Köz-Pont közösségi térbe, a volt Bahia pincébe, a Wesselényi és a Rákóczi utca sarkán.
Vendég Jancsó Miklós a Század arcaiban
A Városi Kulturális Mozgalom egyesület által életre hívott Szabad Animációs Filmkészítők Találkozója (SZAFT) a nemzetközi elismeréssel bíró Kecskeméti Animációs Film Fesztivál (KAFF) kísérőrendezvényeként vonult be a köztudatba. Célja az volt, hogy bemutatkozási lehetőséget teremtsen azoknak a fiatal, illetve független filmeseknek, akik az animációs műfajban alkotnak. A nemzetközi fesztivál kistestvéreként 2009-ben első alkalommal SZAFT-ozhattak azok, akik nem rendelkeztek felsőfokú filmkészítői végzettséggel és alkotásaikat nem profi körülmények között készítették, mégis szívesen ügyködtek ezen a területen. Az alkotásoknak sem tartalmi sem pedig időbeli korlátja nem volt, azonban a vallási-, nemi- és etnikai megkülönböztetésre, illetve az erőszakos cselekedetekre buzdító filmeket a rendezvény elutasította. A versenybe kerülő filmeket egy háromtagú szakmai zsűri bírálta el, majd az első három helyezett pénzdíjban részesült. A vetítéseket az évek óta üresen álló, de a találkozó céljára rendbe hozott Városi Moziban tartották, a helyiségeket munkaidő utáni, illetve hétvégenként végzett önkéntes munkával kitakarította, kifestette és bebútorozta az egyesület, hogy a rendezvényre érkező tömeg számára komfortossá váljon. Az egy hónapos felújítási munkálatokat követően, három napon keresztül a kultúráé lett a főszerep a régóta elhagyatottan álló Városi Moziban. A programokon nagyjából 700-800 ember vett részt, a versenyre pedig több mint ötven alkotó jelentkezett, hatvanöt önálló filmmel.
A SZAFT első lélegzetvétele nem csupán egy filmes seregszemle volt. A programot koncertek és képregény-kiállítás is színesítették és az egyesületnek köszönhetően három napra aktív művészélet költözött a régóta parlagon heverő Városi Mozi falai közé.
Nem is meglepő hát, hogy 2011-ben ismét felkérést kapott a kecskeméti Városi Kulturális Mozgalom (VÁKUM) egyesület, hogy a nemzetközi KAFF fesztivál kísérőrendezvényeként rendezze meg a SZAFT-ot. A kecskeméti Városi Kulturális Mozgalom egyesület, már a Kecskemét Film Kft. szakmai támogatásával – a KAFF kísérőrendezvényeként- második alkalommal is egy önálló arculattal rendelkező, amatőr animációs filmszemlét szervezett a fiatal, független alkotók számára a Szigma kiállítótermében. A program jellegéből adódóan elsősorban a fiatalabb korosztály megnyerésére összpontosított az egyesület, ezért – a filmes vonal mellett – kiemelt figyelmet szenteltek a társművészeteknek és a zenei programoknak. Ennek keretében a fesztivál ideje alatt a Magyar Képregény Akadémia nemzetközi alkotókat is felvonultató kiállításai, képregény-workshop, videó-installációk, vj-programok, és az esti órákban helyi zenekarok koncertjei várták az érdeklődőket.
Ezzel a hagyományteremtő rendezvényével a VÁKUM egyesület végre megkapta méltó helyét a Kecskemét kulturális fejlődéséért tevékenykedők körében.
A VÁKUM Egyesület által végzett munka tehát formabontónak bizonyult és hiánypótló megoldásokkal szolgált a megyeszékhelyi, és az egyre szélesedő felsőoktatási adottságoknak köszönhetően folyamatosan gyarapodó ifjúsági igények kielégítésére. Város-rehabilitációs tevékenységük során három elhagyatott teret is közösségi élettel töltöttek meg hosszabb-rövidebb időre.
Ezek közül az első „szárnybontogató” állomás a 2008-ban létrehozott, „10Perc Központ” volt, amely Kecskemét városközpontjától 10 percre, egy régi polgári társasház pincéjében működött. A hely létrehozásához segítséget az ESZA (Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.) által kiírt Belföldi gyermek- és ifjúsági közösségi terek fejlesztésének támogatása (IFJ-KT-07) című pályázaton szerzett 800.000 forint nyújtott. A betérő fiatalok a hét hat napján aktív részeseivé válhattak a város kulturális életének, a hely egyaránt volt találkozási pont és kikapcsolódást, szórakozást, művelődést nyújtó második otthon.
Még a 2008-as év őszén újabb sikeres pályázatot tudhatott magáénak az egyesület, amelynek köszönhetően lehetőségük nyílt arra, hogy tovább fejlődhessenek ezen a területen. A Norvég Civil Támogatási Alap által kiírt Komplex ifjúsági közösségfejlesztés című pályázaton elnyert 23115 Euroból a Kecskeméti Ifjúsági Otthon szecessziós épületének pincéjében találtak elképzeléseiknek megfelelő teret. A VÁKUM KÖZtér a hét öt napján (kedd- péntek:14-20 h, szombaton 18-22 h között) tartott nyitva. Szolgáltatásaik között szerepelt az Eurodesk Partner Pont, a munkaerő-piaci és pályarientációs tanácsadás, a szabad internet hozzáférés, egy folyóiratolvasó és próbaterem.
Emellett havi rendszerességgel nyíltak kiállítások, szerveződtek irodalmi, amatőr színházi- és mozielőadások, élőzenés estek, valamint lehetőséget biztosítottak külső kezdeményezések bemutatkozásához is. Nem formális képzéseik közül kiemelkedő népszerűségnek örvendett az ökológiai tudat kör, ahol 25-35 részvevővel folyó beszélgetéseken a fiatalok megismerkedhettek a kurrens környezetvédelmi kérdésekkel, és az ezek kezelését szorgalmazó elméletekkel. A Klímaébresztő filmklub egy országos rendezvény kecskeméti állomása volt 2008. december 3-án, aminek a keretén belül 3 film került levetítésre 30-50 ember előtt. 2009. február 17-én, a Szegedi Tudományegyetemről érkezett környezettan szakos hallgatók tartottak nyitott előadást. Egy másik közkedvelt program volt a South Park címem induló társadalomkritikai beszélgetés-sorozat, amelynek során a tematikus filmvetítések után félórás beszélgetésekben dolgozták fel a jelenlévők (5-20 fő) a filmben megjelenő társadalmi problémákat (kisebbségek, jövő generáció jogai, homoszexualitás, vallások, háború). Útjára indult egy dj workshop, ez a köztér berkein belül szerveződött. Ugyancsak ennek a pályázatnak köszönhetően valósult meg egy médiaképzés is, illetve sikerült az egyesületnek szert tennie olyan digitális eszközökre (laptop, fényképezőgép) amelyek, segítségükre voltak a további munkában.
A fentiekben taglalt, sokrétű és eredményes egyesületi munka alapján a VÁKUM Egyesület úgy érezte, hogy eleget tett le a köz asztalára ahhoz, hogy a városvezetés érdemben foglalkozzon abbeli célkitűzésével, hogy a több mint egy évtizede parlagon heverő Városi Mozi épületét egy európai színvonalú, innovatív struktúrájú, ifjúsági közösségi térré alakítsa.
Az egyesület azonban csak kis időre vethette meg a régi moziban a lábát, amíg a SZAFT Fesztivál zajlott, ezt követően a kulcsok ismét visszakerültek az önkormányzathoz. Hiába bizonyította az említett rendezvény, hogy megfelelő szervezéssel képes a helyi ifjúság kulturált szórakozást találni az ódon falak között, hiába álltak készen egy kompromisszumokon alapuló üzemeltetési terv kidolgozására, a városvezetés úgy tűnt nem kívánja figyelembe venni a kérésüket, amely egyben a helyi ifjúság igényeit is közvetítette.
Ugyanakkor sorra jelentek meg randalírozó, utcán alkoholizáló, tétlen fiatalokról beszámoló cikkek a helyi médiában, óriási közfelháborodást kiváltva ezzel a lakosságból. Állandó beszédtémává vált a városközpontban zajló hétvégi züllés, de az elfojtás, támadás és büntetés háromszögén túl senki sem jutott odáig, hogy elfogadható szórakozási, kikapcsolódási alternatívát kínáljon fel a fiataloknak. Egymásra szervezték a lakossági fórumokat, ahol részönkormányzati képviselőktől kezdve, a rendőrkapitányon át, az önkéntes polgárőrökig mindenki úgy tekintett ezekre a fiatalokra, mint egy csürhére, holott a saját gyerekeik voltak. Tinédzserek, akik néha lehet, hogy nem a legmegfelelőbb eszközökkel de jelezték, hogy nem érzik jól magukat ebben a városban, kevés, unalmas és korlátozott az iskolán kívüli lehetőségeik száma.
A VÁKUM Egyesület őket is – akárcsak a már meglévő alkotó bázist- képviselte, mikor tervével, hogy a Városi Moziban egy Komplex Ifjúsági – Kulturális Közösségi teret csinál az önkormányzathoz fordult. A süket füleket aztán az egyesület tagjainak egy része igyekezett határozottabb figyelemfelhívással utolérni. Az épület előtt két tucat fiatal gyűlt össze, hogy tudtára adja az illetékeseknek: "Kell egy hely"! A tüntetés mellé facebookos csoport is szerveződött és úgy tűnt ezzel a harsányabb fellépéssel már sikerül válaszreakciót kiváltani az illetékesekből.
„Igazából arra várunk, hogy az egyesülettel a használati feltételekről megállapodjunk, hiszen azt is elszeretnénk kerülni, hogy utána a Rákóczi utcán lakók jelentkezzenek, hogy számukra nem elfogadható dolgok történnek a Városi Moziban. Ha beválik mint közösségi tér, akkor a város számára az marad, hogy a Rákóczi út felújítása során a város pályázati pénzből a külső homlokzat felújítását elvégzi, és további pályázatokból, vagy saját forrásból nekilát már célzottan az ifjúsági közösségi tér felújításának.”
– nyilatkozta aznap este az akkori Zombor Gábor regnáló polgármester.
A "Kell egy hely!" néven ismertté vált mozgalom tüntetése
Felcsillant tehát a remény, hogy a vágyak valóra válnak. Úgy tűnt, közelednek az álláspontok: az önkormányzat ígéretet tett a mozira, az egyesület egy komplex terv kidolgozására. A kecskeméti fiataloknak ugyanis égető szüksége volt egy kulturális közösségi térre, ahol biztonságos körülmények között tudnak közösségi életet élni és kulturális életet élni. Mint a célközönség "szócsöve", a VÁKUM Egyesület élharcosa lett ennek a törekvésnek, de számos, előre nem látható akadályba ütközött.
Mivel konkrét szerződés még nem volt az egyesület kezében, így állandó bizonytalansági tényezőt jelentett egy korábban befektetési szándékkal érkező beruházó, aki projektcéget hozott létre KINO Rendezvényház Kft. néven és húsz éves bérleti szerződést kötött a Városi Mozi épületére a kecskeméti önkormányzattal. A cégnek három hónapja lett volna benyújtani a felújításhoz és az átalakításhoz szükséges papírokat az illetékes építésügyi hatósághoz. A következő lépés pedig az engedély kézhezvételétől számított 18 hónapon belül az épület belső felújítása lett volna, majd újabb 18 hónap állt rendelkezésre a külső felújítására is. Minderre bruttó 250 millió forintot szánt a beruházó 2009. júniusában. A társaság évente nettó 10,5 millió forint bérleti díjat fizetett volna az önkormányzatnak, de végül pénzügyi okokra hivatkozva visszalépett. Ezzel együtt közel sem látszott eldöntött dolognak, hogy a város – az üzleti érdekeket félretéve – a köz használatába kívánja adni az épületet. Egyfajta patthelyzet jött létre: az egyesület hivatalos ígéretet akart, hogy munkája nem hiábavaló, az önkormányzat pedig kész terveket.
Tény, hogy a Kell egy hely! néven megszervezett tüntetéssel sikerül végre lendületet adni a céloknak, ugyanakkor nem volt maradéktalan egyetértés az eszközöket illetően az egyesületen belül. Egészen eddig a pillanatig a VÁKUM Egyesület büszke volt arra a tényre, hogy noha tagjai teljesen vegyes, olykor egymásnak ellentmondó politikai irányultságúak, ez a közös, baráti munkát semmilyen téren sem befolyásolja. Az LMP-s képviselő Vágó Gábor által szervezett megmozdulás azonban politikai nyomott hagyott az egyesület hírnevén, sorra jelentek meg a kategorizáló cikkek, kommentek, melyekben az egyesület egészét ennek a pártnak a szárnyai alá sorolták be. Ezt pedig, érthető okokból, többen nehezményezték a tagok közül.
Ugyancsak ebben az időszakban történt, hogy a korábbi (alapító) elnök Vágó Gábor, megsokasodott politikai teendő miatt nem tudta vállalni tovább az egyesület vezetését. Az összeférhetetlenség elkerülése miatt így azt alapítótársa Kéri Miklós vette át tőle. A hivatalos ügyek intézésében azonban jelentett némi bonyodalmat az elnökváltás, így nehézkesebbé, hosszadalmasabbá vált az ügyintézés.
A VÁKUM Egyesület büszke volt arra, hogy mindig is több generációt vont szárnyai alá. Ennek egyetlen hátrányát akkor élte meg, amikor „életszakasz-váltás” miatt jelentősen megfogyatkozott a létszáma. Az alapító tagok szinte kivétel nélkül megszerezték diplomájukat és elhelyezkedtek a munkaerőpiacon, ezáltal jóval kevesebb szabadidejük maradt az önkéntesen végzett egyesületi tevékenységek ellátására. Az a fiatalabb generáció pedig, akiket középiskolákból sikerült bevonzani, felvételt nyert a felsőoktatásba, más városokba költöztek, ahonnan szintén nehézkesebbé vált a közreműködés.
A cél előtt néhány lépéssel tehát olyan falakba ütközött a VÁKUM Egyesület, amelyeket nem tudott áthatolni. A városvezetés megkönnyebbülve, hogy elmúlt a látványos megmozdulásokkal fenyegető társadalmi nyomás, további négy évig ült tétlenül és nem kezdett semmit a Városi Mozi épületével. A Kecskeméti Ifjúsági Otthonban működő közteret mondvacsinált indokokkal a pályázati idő lejárta után beszüntették, majd ugyanarra a sémára városi támogatással újra megnyitották, immár a Kecskeméti Ifjúsági Otthon (melynek tulajdonosa az Önkormányzat) szervezésében. Bár még a terv füstbe menése után is akadt egy-egy kezdeményezés, amelyek az egyesület nevéhez fűződtek, a tényleges, felfelé ívelő tendenciának itt vége szakadt.
Az egykor közösségi akaraterőtől túlfűtött tagság értékrendjében – érthető okokból – már elsődleges helyet foglalt el a család, a munka és a pihenés. Azt viszont bátran kijelenthetjük, hogy soha Kecskemét történetében nem volt példa – és jelenleg sincs – hasonló, az ifjúság köreiből szerveződő, önerőből építkező, civil kezdeményezésre.
A VÁKUM Egyesület több mint egy évtizedes fennállása alatt bebizonyította, hogy a szabadidő eltöltésének újszerű élményeivel nem csupán saját, de sok kecskeméti fiatal igényeire is mutatóujjal tapintott rá. A VÁKUM "szívóhatása" öntevékeny fiatalok tucatjait hozta az egyesület szűkebb-tágabb környezetébe. Azokat, akik tenni akartak azért, hogy Kecskemét hosszú távon is élhető legyen. Kiemelt figyelmet fordítottak az ifjúság körében felmerült kreatív ötletek felkarolására, és azok megvalósításának elősegítésére, különös hangsúlyt fektetve a még nem jelenlévő kulturális és eszmei áramlatok népszerűsítésére. Fókuszba helyezték a lokális és globális környezetvédelmi kérdéseket, és ösztönözték az ökológiai gondolkodásmód elterjedését. Az egyesület segítette a fiatal művészek bemutatkozását, és műveik kiállítását. A szellemi hagyományok ápolása érdekében az egyesület különös gondot fordított a szépkorú értelmiségiek életművének a bemutatására. Azonban a megszűnése óta eltelt mintegy tíz évben nem sok előrelépés történt a helyi ifjúság kikapcsolódási, szórakozási lehetőségeinek fejlesztése érdekében. Kecskemét – noha a városvezetés előszeretettel titulálja egyetemvárosnak – pusztán tranzitváros az aktív, tevékeny, kreatív fiatalok számára, akik érettségi után elhagyják a város és jellemzően Szeged vagy Budapest felé veszik az irányt.
Bajáki Zsanett írása
