Timúr és csapata, Hivatlan Vendégek, Ideiglenes Csoport, Kortársak, Negyedik Birodalom…csak néhány – sokaknak ismerősen csengő kecskeméti zenekar név – a klasszikus magyar hard rock hőskorszakából, amire nagyszüleink boldog nosztalgiával emlékezhetnek. De vajon mit kínált ez a flanelinges, farmergatyás, alföldi papucsos újhullám a rendszerváltás előtti vidéki fiatalság számára? Kik voltak a legismertebb helyi hősök, hol zajlottak a legmenőbb bulik és nem utolsó sorban, kik voltak a „garabonciások”?
Múltidéző cikkünk egyik célja, hogy felelevenítsük, bár ma már elképzelni is nehéz, de egykor aktív zenei és ifjúsági élet folyt Kecskeméten. A hetvenes években valódi, nagy zenekarok koncertjeire lehetett járni, igazi klubélet folyt, akár délutáni „sztár” találkozókkal, amelyek központja akkoriban a Kertészeti Főiskola volt. Szinte hetente-kéthetente léptek fel itt országosan is ismert zenekarok, a Rolls Frakció saját klubot üzemeltetett, és az aktív látogatók összefuthattak akár az Omega vagy a Beatrice zenekarok tagjaival is. A nagy nevek mellett (D. Nagy Lajos – Rolls Frakció, később Bikini vagy Trunkos András – Rolls Frakció) gyakran felbukkantak vendégművészek is, mint például Nagy Feró (Beatrice), és Elefánt (Molnár György – Omega), akik beszélgetésekkel, dedikálással várták a rajongókat.
Kecskeméti fiatalok a rendszerváltás előtt Forrás - Élet a régi Kecskeméten FB csoport
Studer Béla bácsi és a jazzimádók
De pörgött az zenei élet a főiskolai falain kívül is, az egyik Piramis koncert például délután ötkor kezdődött a Művelődési Házban. Szerveztek itt továbbá megyei tehetségkutatókat is, amiknek a jazzimádók által jól ismert Studer Béla bácsi volt az állandó zsűritagja, olyan országos nevek mellett, mint Victor Máté. A fiatalok örömmel vettek részt ezeken a programokon, amelyek nem csupán zenei élményt jelentettek, hanem komoly társadalmi eseménynek számított meghallgatni a haverok, ismerősök zenekarait.
Chaos a macskakövön
Timúr és csapata, a Hivatlan Vendégek, az Ideiglenes Csoport, a Kortársak, Negyedik Birodalom - csak néhány – sokaknak ismerősen csengő kecskeméti zenekar név – a klasszikus magyar hard rock hőskorszakából. Ugyanis a punk és az újhullám hazai térhódításával, egyszerre városunkban is előkerültek az olyan tehetséges zenészek, mint például a helyi körökben ismert Halász Laci (Figaró), vagy Komlós Józsi (Jozzy), aki írt dalszövegeket többek között a Rolls Frakciónak is. Az első kecskeméti (és egyben jelentős vidéki) punk zenekar a Chaos volt, akik többek között magyar szöveggel átírt Sex Pistols-számokat adtak elő, amiket Mihályka Gyula, a Petőfi Népe egykori szerkesztője jegyzett.
„A 90-es években mindenki táncolt”
A rendszerváltás időszakában két híres testvérpár is zenei pályára adta a fejét. A Sebestyén-testvérek neve biztosan ismerősen cseng a kecskemétiek előtt. Kezdetben a progresszív rock műfajában zenéltek, majd számos újító formációt követően a funky mellett közöttek ki és Alem da lemda nevű zenekarukkal ma is rendszeresen koncerteznek, ráaádsul Péter üzemelteti Kecskemét egyik legrégebbi pincekocsmáját, a Kilele Music Cafet (azaz a híres Amstelt, ahol sosem lehetett Amstel sört kapni – a szerk.) Anno fellépett itt az akkor még kezdő Quimby, és a pályája elején pécsi házibulikban haknizó Kispál és a Borz is. Szintén a korszak éjszakai életének jellegzetes arcai voltak a Mogyoró-testvérek, akik közül Kornél országos hírű kongás lett, míg bátyja a nyári fesztiválok egyik állandó fellépőjének, az Úzgin Űvernek a tagja.
A „G“-Ház legendája
Négy emeletes, modern társasház áll ma az Erkel Ferenc utca Katona József utca sarkán, ami hajdan Kecskemét egyik legmeghatározóbb közösségi terének adott otthont. Ez volt a '80-as évek második felének legkultikusabb helye, vagy ahogyan mindenki emlegette: a Garabonciás Ház. Az összművészeti közösségi hely megálmodója Beregszászi János volt.
Színjátszó kör, táncház, koncertek, jazzestek is helyet kaptak a Garabonciás Házban / Forrás - Garabonciások Kecskemét FB csoport
Harmincas, karizmatikus, kecskeméti polihisztor, aki rendkívüli érdeklődéssel fordult a helyi kulturális lehetőségek felé: színházat csinált a Garabonciás Színjátszó Csoport vezetőjeként, zenélt, gyerekcsoportokat irányított, verseket írt, táncházat működtetett. Sokrétű munkájához végül a művelődési háztól használatba kapta ezt a belvárosi területet, ahol az ismerősi, baráti kör, valamint a helyi kulturális élet aktív szereplőivel összefogva egy büfével is ellátott, korabeli „romkocsmát” alakított ki, ami a fiatalok kedvenc kikapcsolódási helyévé vált.
A Garabonciás Ház hamar elnyerte a legnépszerűbb hely címet, lazasága, szabadsága (egykori látogatók szerint a hely akkor zárt be, amikor az emberek kidőltek, a pultosok is ott aludtak a ping-pong asztalon – a szerk.), és az általa kínált változatos programjai okán, miközben a főiskolai klubok és koncertek száma folyamatosan csökkeni kezdett.
Sztárkavalkád, inkognitó, disznóvágás
Tartottak itt jazzesteket, táncházat, koncerteket, színpadra álltak társulatok és zenekarok, ott próbált Csík Jánossal az élen a Garabó Zenekar (Csík János első zenekara – a szerk.). A ma már Kossuth-díjas népzenész is szívesen emlékezett vissza a Garabonciás Ház köré szerveződő kulturális életre a KecsuPOD podcastsorozatában.
Állítólag, amikor Cseh Tamás a Garabonciás Házban járt azt mondta, hogy a „Gé„-Ház – a maga vidéki módján – a pesti FMK (Fiatal Művészek Klubja) fénykorát idézi és jelenleg ez a legjobb hely az országban. A legendák szerint egy alkalommal még disznótort is rendeztek az udvaron, ami szakavatott emberek híján leginkább egy szürreális cseh filmre emlékeztetett.
VB vereség és tragédia
A Garabonciás Ház tehát – korát megelőzve - teljesen betöltötte a modern közösségi tér és rendezvényház szerepét, egészen a ’86-os mexikói VB-ig, ahol a szovjetek 6:0-ra elverték a magyar válogatottat, a hely pedig ideiglenesen bezárt a nyári szünetre. Akkor még senki nem gondolta, hogy ez egyben a „G”-Ház történetének végét jelenti. Történt ugyanis egy szörnyű baleset, amelynek következtében a hely megálmodója és üzemeltetője Beregszászi János rejtélyes módon meghalt. Akkoriban egy széchenyivárosi lakótömb alagsorában béreltek helyet a barátnőjével (a „keltetőház” alagsorában – a szerk.), itt éltek. Egy nap váratlanul tűz ütött ki és János érthetetlen módon bennégett.
Noha a haláleset körülményeit kevesen értették igazán, felbukkant egy hozzá kapcsolódó szép történet, ami ezekre az időkre nyúlik vissza. Egy kecskeméti házaspár a ’80-as évek végén egy leégett lakótelepi placcon talált egy érintetlenül maradt csellótokot, amiben a hangszer is benne volt. Később ők maguk jöttek rá, hogy a hely Beregszászi János lakása lehetett, a hangszer pedig feltehetően hozzá tartozott. Noha János nem volt képzett zenész, előszeretettel játszott több hangszeren is, a zongorától kezdve a gitáron át a csellóig. Mivel a felbukkant csellót senki sem kereste, a házaspár megjavította, felújította és a mai napig azon zenél fiuk, Lázár Miklós, aki a kecskeméti Resti Kornél @Eredetimegjelölésselellátott Zenekar tagja.
Tűzből mentett versek
„Villogó fények, rohanó emberek, testes tűzoltóautók. Péntekre virradó éjjel, hajnali fél háromkor igazán nem hétköznapi látvány Kecskeméten, a széchenyivárosi garzonház előtt Beregszászi János, aki régi kultúrák örökségét próbálta újra fölfedezni: halott. Akármit is állapít meg a vizsgálat, annyi bizonyos, hogy értelmetlenül halt meg, hisz nincs értelmes halát. A Járdán kiégett írógép, összeolvadt valami, félig elhamvadt könyvek. A szél fölkap egy papírlapot, viszi, lengeti. Egy ballada van rajta. Beregszászi János írta.” – ezt a képet festi elénk a Tűzből mentett versek című kötet fülszövege, amely a Kecskeméti Lapok Kft. kiadásában 1990-ben jelentek meg, és Beregszászi János azon írásait tartalmazza, amiket halála után a barátok és ismerősök kimentettek a kiégett lakásból. A kötetet Lezsák Sándor mutatta be, aki beszédében elismerően beszélt Beregszászi János Kecskemét kulturális életében betöltött szerepéről, az eseményről pedig még a Petőfi Népe hasábjain is beszámoltak. A Garabonciás ház története Beregszászi János életével együtt véget ért, legendájuk azonban még ma is él.
Bajáki Zsanett írása
Kiemelt kép: A Garabonciás Házban próbált Csík János első zenekarával, a Garabóval Forrás - Garabonciások Kecskemét FB csoport
Felhasznált források:
Petőfi Népe, 1990
KecsuPOD, 2024
