A rock and roll, az első radikális könnyűzenei hullám az ötvenes évek Amerikájában nemcsak a fiatalokat, hanem az idősebb generációkat is felkavarta. A kezdetben lázadóként megbélyegzett Elvis Presley-t például „bolsevista szálláscsinálónak” nevezte a korabeli konzervatív sajtó, jelezve, hogy a zene új formáját társadalmi veszélyként élték meg. A nyugati fogyasztói társadalomból élő kiadók azonban gyorsan felismerték az üzleti lehetőséget a "botrányos fellépések" mögött, és a lemezeladások növekedése végül megmentette Elvis-t és sok más zenésztársát az ideológiai kirekesztettségtől.
A Vasfüggöny keleti oldalán a rockzene megjelenése egészen másként okozott kihívást a hatalom számára, ugyanis mire ez a felszabadító hang megérkezett a szocialista országokba, a szellemet már nem lehetett egyszerűen elhallgattatni. A Kádár-rendszer vezetői ezért nem a tiltás, hanem inkább az ellenőrzés és az irányítás útját választották, s igyekeztek a beat- és popzene laposabb hullámaira rátelepedni, melyek nem csupán kulturálisan, hanem lázadó hangvételük miatt politikai kihívást is jelentett.
A kecskeméti fiatalok, ha nem is politikai szándékkal, de az újdonság és az olykor túlságosan is konzervatívnak ítélt szülői minták meghaladásának vágyával tömegesen fordultak a nyugatról feltartóztathatatlanul beszivárgó öltözködési és zenei divatok felé. Olyan zenekarokat és előadókat hallgattak, mint a The Beatles, a The Rolling Stones, Bob Dylan, Jimi Hendrix, a The Beach Boys, s – nem mellesleg – a soul, az R&B és a funk műfaj képviselőit. Hatásukra a hatvanas évek Kecskemétjén is sorra alakultak, összeolvadtak, majd feloszlottak az amatőr tánczenekarok – köztük a Viharjelzés, a The Rolling Stones dalait is játszó Mercury, a Neadles, a Rivers és a Kon-Tiki. Utóbbi az egyik legnépszerűbb együttessé vált – nemcsak a sok személyi változás miatt, amelynek következtében szinte mindenki játszott benne, aki a városban a rockzene iránt érdeklődött, hanem mert még Kon-Tiki Klub is működött a MÁV Művelődési Házban.
Fotó: Szecskay András /egyben az egykori Neadles zenekar tagja
A fellépési lehetőségek sem okoztak gondot: helyet maga a város biztosított az ifjú zenészeknek – hol az Úttörőházban, hol az akkor még a Rákóczi úton működő művelődési házban, vagy épp valamelyik céges, illetve iskolai intézményben, amelyekből akadt bőven Kecskeméten.
– „Ötforintos beugró ellenében, bambi-fröccs mellett vigadhat, szórakozhat, táncolhat szombat és vasárnap délutánonként a kecskeméti diákfiatalság. A városi művelődési ház nagytermében négytől nyolc óráig húzza a talpalávalót szombaton a Mercury, vasárnap a Kon-Tiki zenekar társadalmi munkában” – adta hírül a Petőfi Népe 1965. június 2-án.
Az MSZMP megyei pártlapja a programajánlóhoz azonban a következőt is hozzátette:
– Anélkül, hogy az egy hónapja működő táncos ifjúsági szórakozóhely évadkezdéséről, az itt-ott mutatkozó indulási nehézségekből túl korai vagy túlságosan messzemenő következtetéseket vonnánk le, már most megállapítható: nagy szükség volt a KISZ és a városi művelődési ház életrevaló kezdeményezésére, aminek célja a táncéhség kielégítése mellett az ízléses zenére, táncra és viselkedésre való nevelés. S hogy minderre nagy az igény, a rendezvények eddigi látogatottsága is mutatja: két-háromszáz, vagy még ennél is több diák fordul meg egy-egy táncdélutánon.
A Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) legfelsőbb szerve, a Központi Bizottság Intéző Bizottsága 1966. március 17-én külön tanácskozást szentelt a fiatalok zenei ízlésének, és arra a következtetésre jutottak, hogy „a gitáregyüttesek által játszott beatzene divatja kedvezőtlenül befolyásolja a fiatalok zenei ízlését, ugyanakkor a magyar dalkultúra és tánczene fejlődése nem tart lépést a fiatalok egyre növekvő igényével és zenei ízlésnevelésünk követelményeivel”.
A hatalom belátta, hogy a fiatalok ízlését nem lehet tiltásokkal formálni. Márcsak abból a tapasztalatból fakadóan, hogy a politikai rendezvényeket egyre inkább csak kötelező részvétellel lehetett megtölteni, miközben egy beatkoncertre önként és lelkesedéssel gyűlt össze a fiatalság. A rendszer válasza az lett, hogy megpróbálta megteremteni a „rendszerkompatibilis” szórakozás formáit: beat- és popzenével fűszerezett ifjúsági ankétokat szervezett, és országos klubhálózat kiépítésébe kezdett.
Ez a folyamat nem egyik napról a másikra történt. Az 1956-os forradalom leverése után a berendezkedő Kádár-rezsim egyik központi törekvése az ifjúság „megnyerése” volt – elsősorban nevelés, kulturális szervezés és szabadidős programok révén. Ennek szellemében alakult meg 1957-ben a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ). Majd több mint egy évtizeddel később, a hatvanas–hetvenes évek fordulóján elfogadták az Ifjúsági törvényt, amely az új gazdasági mechanizmus szellemében igyekezett valamivel nagyobb mozgásteret biztosítani a gazdasági és kulturális élet szereplőinek.
Az MSZMP ifjúságpolitikája ekkorra már nemcsak jogszabályban rögzítette a szocialista nevelés irányelvét, hanem azzal is kibővült, hogy a társadalom minden intézményének – az iskolától a munkahelyen át a szabadidős klubokig – nagyobb nevelő hatást kell gyakorolnia a fiatalokra, melynek célja: „saját kulturális tevékenységének kifejlesztése által képes legyen tartalmas, színvonalas, szocialista életmódot kialakítani”.
Azért ez nem ment zökkenőmentesen, a hatalom ugyanis csak addig tűrte a beatkultúrát, amíg azt a „kommunizmus eszmeiségének szolgálatába” tudta állítani. Ennek egyik ismert példája, amikor az Illés együttes Human Rights című lemezét – a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat nyomására – Angela Davis amerikai kommunista aktivistának kellett felajánlania. A hatalmas göndör hajáról ismert, divatot teremtő amerikai polgárjogi aktivista alakja még Kecskemétre is eljutott – melyről a Kecskerégenen külön cikkben itt írtunk. 1971-ben a helyi KISZ-fiatalok politikai kiáltványt is megfogalmaztak, amelyben az Egyesült Államok budapesti nagykövetétől követelték a börtönbe zárt Angela Davis szabadon bocsátását. Ezen az eseményen mintegy százötvenen gyűltek össze a Fegyveres Erők Klubjában.
A hatalom szemszögéből nézve a kulturális intézmények, a rádió, a televízió, a művelődési házak és a klubélet szervezésének egyik célja az ifjúság „világnézeti nevelése” is volt, amellett, hogy valóban kielégítse a fiatalok változó kulturális igényeit. A hetvenes években vidéken – így Kecskeméten is – sorra jöttek létre a viszonylagos szabadságot biztosító, de ellenőrzött ifjúsági klubok, amelyekről a helyi pártbizottságok részletes jelentéseket készítettek. Az egyik ilyet Borsos György városi titkár álltította össze 1972-ben a kecskeméti klubmozgalom állapotáról és a fiatalok kulturális életéről – mely utólag sajátos lenyomatát adja annak, miként próbálta a Kádár-rendszer keretek közé szorítani a "szocialista szabadságot".
Az alábbiakban ezt a két dokumentumot teljes terjedelmében, szó szerint közöljük.
1./ Városi Művelődési Központ
Ötórai tea – A Városi Művelődési Központ már több mint egy éve rendez vasárnap délutánonként táncmulatságot fiatalok részére. Kezdetben mindenki járhatott, később belépésre jogosító igazolványt kaptak azok, akik rendesen viselkedtek. Minden vasárnap kettőtől 20 óráig táncolhatnak a fiatalok a Rákóczi úti nagyteremben. Belépődíj: 10.– Ft, büfé van, szeszes italt nem adnak.
2./ Fegyveres Erők Klubja
Ifjúsági Klub – A Repülőtér KISZ Bizottságának felügyelete alatt működik. 1964-ben alakult, azóta három ízben kapták meg a Kiváló Ifjúsági Klub címet. Tagjai lehetnek katonák /a hivatásos és sorállomány tagjai egyaránt/, katonaszisztált gyermekei, üzemi fiatalok, diákok. /Korhatár: 16–26 év/ A tagságot a KISZ alapszervezet ajánlása alapján veszik fel, s fényképes belépőt kapnak, ezekkel minden évben megújítják.
A klubon belül működik a Tevékenységi Kör, tagjainak száma mintegy 40 fő. Aktuális kérdésekről rendeznek vita-délutánokat vasárnaponként.
3./ Iskolák
Évek óta kitűnő, rendszeres programot, szórakozást nyújt tagjainak a Berkes Ferenc Kollégium Ifjúsági Klubja. A Kiváló Ifjúsági Klub tagjai hetente két alkalommal tartják foglalkozásaikat.
4./ Havonta egy alkalommal tartja összejöveteleit a Kodály Zoltán Ének–Zenei Gimnázium Radnóti Klubja.
5./ Évek óta eredményesen működik a Felsőfokú Óvónőképző Intézet Ifjúsági Klubja. A helyiség 20 főre fényléses. Ez csak helyi, kisebb feladatokat oldhat meg.
6./ A „LAMPART” Zománcipari Művek Ifjúsági Klubja hetenként egy alkalommal előadásokkal, műsoros rendezvényekkel egybekötött táncmulatságot rendez az üzem ebédlőjében.
Kecskeméti Zománc és Kádgyár 1970-es évek eredeti fénykép / Kép: Élet a régi Kecskeméten
7./ A Parkettagyárban most építik az ifjúsági klub leendő helyiségét, a klub programjait már tervezi a KISZ alapszervezet.
8./ A Fémmunkás Vállalat saját erőből decemberben megnyitotta ifjúsági klubját.
A KISZ alapszervezet irányítja és programot is biztosít. Tagjai a vállalat dolgozói lehetnek, meghívásos alapon vehetnek részt más KISZ szervezet tagjai, valamint a klubtagok hívhatnak meg személyeket.
9./ Az Egészségügyi Dolgozók Klubja a Megyei Kórházban csaknem egy éve működik rendszeresen. Tagjai heti egy alkalommal találkoznak. Programjukat a Művelődési Központ segítségével állítják össze. Sok a fiatal a klubtagok sorában.
10./ A napokban kezdte meg működését a Pannónia Filmstúdió Rajz-Animációs Műterme Ifjúsági Klubja. A klub – amelyet az intézmény pincéjéből alakítottak ki – jelentősége abban van, hogy összefogja – remélhetőleg – a Kecskeméten alkotó fiatal művészeket. A Városi Tanács biztosítson számukra felszereléshez támogatást.
Kecskemét, 1972. január 14."
1971 végén újabb egyeztetést tartottak a város vezető szervei – a párt, a tanács, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa és a Városi KISZ Bizottság –, akik közösen felmérték Kecskemét helyzetét és lehetőségeit az ifjúsági klubhálózat bővítése érdekében. A tervek szerint a városi tanács 1972-ben 550 ezer forintot, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa 130 ezer forintot biztosítana, míg a Közép-magyarországi Pincegazdaság egy önálló klub fenntartását vállalná. Az UNIVER Szövetkezet pedig a jelenlegi Úttörőház átalakítását és berendezését segítené, hogy abból ifjúsági ház jöhessen létre. A fenntartáshoz 1975-ig évente további támogatásban állapodtak meg: a városi tanács és a szakszervezetek egyaránt 150–150 ezer forintot állapítottak meg a működési költségekre.
Az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága titkárának, Dr. Greiner Józsefnek a következő részletes terv került megküldésre:
"1972-ben létrehozandó klubok:
1./ Jelenlegi úttörőház nagytermében:
Középiskolás klub létrehozása célszerű. A korban egymáshoz közelebb álló úttörők és középiskolások művelődési és szórakozási igényeit könnyebb összehangolni. A program biztosítását a Városi KISZ Bizottság irányítása alá tartozó középiskolai klubtanács végzi. A klub berendezését, felszerelését az UNIVER Szövetkezet vállalta. A beindításhoz szükséges felszereléseket a szövetkezet az 1972. év első felében biztosítja.
Távlat terv: Az úttörőház új székházba költözése után az UNIVER Szövetkezet középiskolai célokat szolgáló ifjúsági házzá építené át. Szerződést kötne a KISZ-szel a fenntartásra. Szeszmentes ifjúsági éttermet, játéktermeket, műsoros esteket, zenés összejöveteleket, klubesteket rendezne. A klub beindításának határideje: 1972. I. félév.
2./ MÁV kulturotthon
Az épületben a közlekedési dolgozók ifjúsági klubjának létrehozását tervezzük. Itt a MÁV, VOLÁN, Közúti Építő V. és a KPM vállalatok fiataljai kapnak helyet. Fenntartja: a Közlekedési Dolgozók Szakszervezete, a MÁV SZB irányításával. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa 30.000 Ft támogatást biztosít. Szükséges városi tanácsi támogatás: 20.000 Ft. Továbbá kérünk a Szegedi MÁV Igazgatóságának anyagi támogatását is. A program biztosításáért a MÁV SZB lesz a felelős. A klub beindításának határideje: május 1.
3./ Szilády Károly u. 6. sz.
A városi művelődési központ 1972-ben az épületet saját fenntartásában ifjúsági klubbá alakítja.
Szükség van a célnak megfelelően az épület belső felújítására, a berendezés megvételére, a felszerelés és működési költség biztosítására. Felújítási költségekre: 80.000 Ft, Felszerelési és fenntartási költségekre: 120.000 Ft.
Támogatásként a Városi Tanács biztosítsa. Fenntartásához az SZMT 100.000 Ft-ot biztosít 1972-ben.
A programot, működtetést a Városi Művelődési Ház, a KISZ Bizottság segítségével és ellenőrzésével biztosítja.
A város minden fiatalja ingyenesen igénybe veheti. A beindítás határideje: 1972. július 1.
Mackó Bisztró a mai Wesselényi utcában, a kert helyén ma bank van / Fotó: Élet a régi Kecskeméten
4./ Zrínyi I. Általános Iskola pinceklubja
Főiskolás klub létrehozását tervezzük. Szükség van a meglévő, de még használatba nem vett pincérésznek a klub bővítésére, a célnak megfelelő rendbe hozására. A Városi Tanács az átépítésre 60.000 Ft támogatást ad.
A programot a főiskolásokból létrehozandó klubtanács fogja biztosítani a Városi KISZ Bizottság segítségével és felügyeletével. Határidő: április 4.
5./ VI. kerületi pártszékház (Collner tér)
Javaslatunk: a jelenlegi pártszékház jellegének megtartása mellett ifjúsági klub létrehozása. Mondja fel a városi pártbizottság a Sütőipari Vállalattal kötött szerződést, és helyette kössön szerződést a Városi Művelődési Házzal — egyeztetett programmal — /a VI. kerületi pártszervezet működési feltételeinek teljes biztosítása mellett/ ifjúsági klub, illetve házitékterem létrehozására. Az épület udvara nyáron alkalmas lenne klubdélutánok, zenés klubestek megtartására.
A fenti célkitűzés megvalósítására a Városi Tanácsnak a Művelődési Házon keresztül 30.000 Ft támogatást kellene biztosítani. A cél megvalósításához a Megyei Pártbizottság állásfoglalását, engedélyét kérjük.
Határidő: a döntéstől függően.
6./ Széchenyiváros
A Kieg. Parancsnokság rendelkezik nagyteremmel. Hetenként néhány alkalomra ez alkalmas ifjúsági klubnak is. Ez megoldaná a Széchenyi város fiataljainak művelődési, összejöveteli, szórakozási igényeinek részbeni kielégítését. A programot a Kieg. Pság KISZ szervezete biztosítja a Városi KISZ és a Kieg. Pság felügyeletével, segítségével. A cél megvalósításához a Városi Tanács 10.000 Ft támogatást biztosít.
Határidő: 1972. július 1.
7./ A Megyei Tanács Díszterme és előcsarnoka
A Megyei Tanács új székházba költözésével a Közép-magyarországi Pincegazdaság kezelésébe kerülne. A jelenlegi utcai rész átalakításával, az épület más helyiségeitől alkalmasan elkülöníthető, lezárhatóság biztosításával lehetne az ifjúsági klub működtetni. Itt a kereskedelmi dolgozók ifjúsági klubját hoznánk létre. Fenntartója: a Közép-magyarországi Pincegazdaság.
A programot a Közép-magyarországi Pincegazdasági szakszervezeti bizottság és KISZ szervezete biztosítaná a Városi Tanács, Városi PB és Városi KISZ felügyeletével és segítségével.
Határidő: az átköltözésektől függően.
Rávágy tér, az egykori Toronyház étterem, espresso (1968) / Fotós: Magyar Rendőr/fortepan
8./ A Bács-Kiskun m. Vendéglátó Vállalat igazgatójával történt megegyezés alapján a – Toronyház Presszóban hetenként egy alkalommal teadélutánt, szeszesmentes kiszolgálás mellett, magnó- és lemezjátszó műsort, – a Hírös étteremben hetenként egy alkalommal 5–7 óráig szeszesmentes kiszolgálás melletti tánczenét, havonta pedig egy alkalommal műsort fognak biztosítani.
Nyári Lajos / VB elnökhelyettes Borsos György / városi PB titkár
Urbán Pálné / SZMT Németh Ferenc / városi KISZ titkár"
Falusi Norbert írása
Kiemelt kép: Szecskay András /egyben a Neadles zenekar tagja volt / Fotó: Élet a régi Kecskeméten
Levéltári források:
MNL Bács-Kiskun Vármegyei Levéltár
- XXXV. 12. Az MSZMP Kecskeméti Városi Bizottsága és Alapszervezeteinek iratai 1956-1983.
Felhasznált periodikák az Arcanum adatbázisából:
Petőfi Népe, 1965
Falhasznált irodalom:
Csatári Bence: „Ezek a fiatalok” – Ötvenéves az Ifjúsági törvény I-II.
Kelemen András - Oláh Árpád: A magyar rock bölcsöje (1960-1970). MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület, Budapest, 2014
